 |
Váci Ártéri Tanösvény vezetőfüzet
Csoportok szakvezetésénél igényelhető a Váci Ártéri Tanösvény füzet, mely a jellegzetes élőhely és a fajok
leírásán túl játékos feladatokkal, kérdésekkel teszi élvezetesebbé a tanösvény megtekintését.
A kiadvány újrapapírra készült.
A vezetőfüzet megjelenését támogatta Izland, Liechtenstein és Norvégia az EGT Finanszírozási Mechanizmuson, valamint a Norvég Finanszírozási Mechanizmuson keresztül.
További kérdéseivel kérjük vegyék fel a kapcsolatot a Közművelődési Csoporttal.
|
Tudod-e, hány országon folyik keresztül, illetve hányat érint határfolyóként a Duna?
|
1. Németország | 
2. Ausztria | 
3. Szlovákia | 
4. Magyarország | 
5. Szerbia | 
6. Hotvátország | 
7. Románia | 
8. Bulgária | 
9. Moldova | 
10. Ukrajna | | |
Melyik nemzeti park működési területén vagyunk?
a., Duna–Dráva NP
b., Duna–Ipoly NP
c., Balaton-felvidéki NP
|
Hogyan tud járni a molnárpoloska a víz felszínén?
Mozgását több tényező együttes jelenléte teszi lehetővé. Nagyméretű lábai szétosztják a test súlyát. A lábak végén lévő viaszos szőrök biztosítják a víz taszítását, és így lehetővé teszik a mozgását. Mindez a víz felületi feszültsége nélkül nem valósulhatna meg. Az érdekes jelenséget úgy is megfigyelheted, ha nagyon lassan túltöltöd a poharadat vízzel. A víz egy ideig nem csordul túl a peremen, hanem kidomborodik belőle, mivel a vízmolekulák szorosan összekapaszkodnak.
|
Mi különbözteti meg a tőkés réce (Anas platyrhynchos) gácsérját és a tojót?
A tőkés réce hímjének és tojójának megkülönböztetése az év egy részében az avatatlan megfigyelő számára sem jelent különösebb gondot. A gácsér csőre zöldesbarna, míg a tojóé sárgásbarna. Míg a csőr színe állandó, addig a tollazat színe a gácsér esetében változó.
A tojó tollruhája a természetben való rejtőzködést és fiókanevelést szolgálja, míg a hím szeptembertől májusig násztollazatot visel. Feje ekkor fémes-zölden csillogó, nyakán élesen elütő fehér sáv húzódik. Melle gesztenyebarna, szárnyai és a hát elülső része gyönyörű szürkésbarna árnyalatban pompázik. A hát középső részén kékesfekete színt figyelhetünk meg. A szárnyak középtáján kék, fémesen csillogó ún. szárnytükör látható.
Ez a szárnytükör a tojó szárnyának is jellegzetessége, de tollruházatára a barnás alapszín és a kisebb-nagyobb fekete foltozottság és pettyezettség jellemző. A fejen a tarkóig lehúzódó fekete sáv, a szem környékén pedig jellegzetes, szintén fekete, vékony sáv, a szemcsík látható.
Nyári időszakban a hím leveti násztollazatát, és a tojóéhoz hasonló tollruházatot ölt. Fején megjelenik a fekete sáv és a szemcsík is, tollazata barnás színűvé és foltozottá válik. A szárnyak és a farktollazat nagyjából megőrzi az udvarláshoz szükséges feltűnő színezetű tollruha eredeti színét.
|
Az ártér jellegzetes fái a fűzfák. Figyeld meg, és rajzold le ide a fa levelét!
|
Magyarországon más inváziós fajok is élnek, sorolj fel néhányat!
E csoportba sok Magyarországon élő faj is tartozik. Ilyen például a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), a gyalogakác (Amphora fruticosa), a selyemkóró vagy papagájvirág (Asclepias syriaca), az aranyvessző-fajok (Solidago sp).
|
Mire használják a komlót?
A komló a sör gyártásának egyik fontos alapanyaga. A sörfőzéshez a komló nővirágzatát használják. A tobozpikkelyek magas illóolaj-, csersav-, gyanta- és más keserűanyag-tartalma kerül hasznosításra a főzés folyamán. A sör jellegzetes zamatának kialakításáért az illóolaj- és keserűanyag-tartalom, míg a folyadékban fejlődő baktériumok fejlődésének gátlásáért a gyantatartalom antiszeptikus hatása felelős.
|
Milyen különös élőlények láthatók néhány fa törzsén? Tudod esetleg azt is, hogyan kerültek a fatörzsre? Növények vagy állatok?
A tanösvény pallósorán sétálva pillanthatjuk meg a fák törzsén élő, érdekes taplógombákat. Rendszertanilag nem növények, és nem is állatok, a gombák országába tartoznak. Szaporítóspóráik a levegő segítségével kerülhetnek újabb fák törzsére. Amennyiben a kérgen sérülések, repedések találhatók, a spórák bejutnak a fatestbe, ahol gombafonalakat bocsátanak ki magukból, melyek az idő előrehaladtával folyamatosan növekszenek. A fonalak erős enzimeket termelnek, melyek lebontják a fatestet.
A veszély elsősorban az idősebb fákat fenyegeti, melyeken sok természetes úton keletkező seb alakulhat ki, pl. a hernyók rágása, a fagyfoltok, fagyrepedések következtében Léteznek olyan taplógombák is, amelyek csak kidőlt vagy kivágott, illetve elhalt fákon élnek.
|
|
