2010. december 14. A drágakövek világa - Miért szeretjük, mennyire értékeljük a drágaköveket? Előadó: dr. Takács József, drágakőszakértő

A „drágakő” szó hallatán mindenkinek eszébe jut valamilyen színes, vagy éppen színtelen, szépen csillogó, csiszolt tárgy, ékszerek, vagy egyéb tárgyak. Fölmerül azonban a kérdés, hogy mi is a drágakő valójában, miből vannak, hogyan keletkeznek, mitől és miért lesznek olyan értékesek számunkra? A wikipedia oldalán a drágakő szócikkhez a következő magyarázatot adják: A drágakövek olyan természetes keletkezésű ásványok, melyek szépségük, ritkaságuk és megfelelő keménységük (időtállóságuk) alapján megnyerték az emberiség tetszését és megkülönböztető értékítéletét. Ebből a definícióból több dolog is kiolvasható. Egyrészt, hogy a drágakövek természetes úton, vagyis a természetben, különböző földtani, vagy élettani folyamatok (pl. igazgyöngy) keletkeznek. Az ásványoknál maradva általában a kvarcnál keményebb ásványokat szoktuk drágakőként definiálni, amennyiben a megjelenésük és ritkaságuk miatt „megnyerik az emberiség tetszését”. Azonban ez utóbbi megfogalmazásból kiindulva, ha nem is az egész emberiség számára, de egy-egy személyre vonatkoztatva, meglehetősen sok dolog sorolható ebbe a kategóriába. Például egy kisgyermek számára egy szépen koptatott dunai kavics is nagy (eszmei) értékkel bírhat, mert ez Ő találta, séta közben. A nagyközönség számára azonban többnyire egy ásvány, vagy szerves termék (gyöngy, korall stb.) szépen megmunkált, különleges színű, tiszta (ásványok esetében áttetsző/átlátszó) példánya számít drágakőnek. Íme néhány a legismertebb drágakövek közül:

  • A szén nagy nyomáson és hőmérsékleten keletkezett változata a gyémánt, amely az egyik legismertebb drágakő, nem mellesleg a természetben előforduló legkeményebb anyag. Persze ahhoz, hogy ez az ásvány például egy gyűrűben kápráztathassa el az embereket, nagyon időigényes és nagy szakértelmet igénylő munkafolyamatokon kell átesnie. A nagy keménysége ellenére, ha jó irányból fejtünk ki rá erőt, a gyémánt könnyedén elhasad. Így egy oktaédert (két, a talpánál összeillesztett piramis) kapunk, amelyet elvágva aprólékos munkával briliánssá lehet csiszolni.
  • A rubin és a zafír ugyanannak a rendkívül egyszerű á