 |
5. Nyílt Múzeumi Est a Göncöl Házban
2010. június 29.
’A mecseki hidrotermális hasadékrendszer és él?világa’
El?adó: dr. Bujtor László paleontológus
|
 Az el?adó bevezet?jében röviden vázolta a mélytengeri hévíz – metán/hidrogén-források körül kialakult különleges tengeri környezetek él?világának kutatástörténetét. Mindössze 20 évre tehet?, amióta tudományosan foglalkoznak ezzel a témával, a korábbi elméleteket nemigen vették komolyan. Azóta viszont a tengeralatti kutatás és az azt követ? szárazföldi földtani felvételek igazolták, hogy ilyen különleges él?helyek és a velük kapcsolatos speciális életközösségek valójában nem is olyan ritkák bolygónkon, illetve ezek több millió éves maradványaik a különböz? korú rétegsorokban megtalálhatók. Ezek a küls? szemlél? által furcsának vélt életközösségek nemcsak a mi bolygónkon, de távoli égitesteken/holdakon, esetleg – feltételezések szerint - a Naprendszeren kívüli égitesteken is el?fordulhatnak. Különlegességük, hogy nem az általunk jól megszokott fotoszintézisre támaszkodnak energiatermelés szempontjából, hanem a kémiai elemek reakcióira, hiszen általában a mélytengeri árkokban, illetve más mélytengeri helyeken m?ködnek, ahol sem a Nap fénye, sem az uralkodó h?mérséklet nem t?nne elegend?nek az élet fenntartásához.
A távolodó kontinentális lemezszegélyek mélytengeri bazaltos vulkáni tevékenysége nemcsak jellegzetes k?zeteket hoz létre, de ezt melegvizes (hidrotermális) m?ködés is kíséri. Az ilyen helyeken telepednek meg az életm?ködésükhöz kémiai reakciókat felhasználó (kemoszintetizáló) baktériumok és az ?ket, mint táplálékforrást hasznosító magasabb rend? szervezetek: cs?férgek, kagylók, pörgekarúak, rákok stb.. A melegvizes források környékén réz, cink, ólomércesedések rakódnak le, így ?ket könny? felismerni a régi földtani képz?dményekben, jellemz? példájuk a Földközi-tengeri Ciprus szigete.
Hazánkban a kés?-júra - kora-kréta korban a Mecsek-Villány egy, az európai kontinensr?l leszakadó mikrokontinens területén helyezkedett el. Ezt bázisos vulkáni m?ködés kísérte, amelyet egyes esetekben hidrotermáis tevékenységgel kapcsolódott össze. Ilyen terület például Zeng?várkony környéke, ahol nemcsak a huszadik század közepén fejtettek vasércet, de ezt az ércesedést fedezte fel a neolit kor embere és használta, mint festékipari nyersanyagot. Az egykori Dezs? Rezs?-féle vasérckutató táró környékét Bujtor László (az MTA által támogatott PHD projektjének keretén belül) és Fehér Tamás vizsgálta az 1990-es évek elején és bukkant rá a Magyarországon egyedülálló ?slénytani anyagra. Kés?bb Jáger Viktor terepi munkája és ásványtani és k?zettani dolgozata er?sítette meg az addigi terepi és ?slénytani adatokon alapuló ?skörnyezeti képet és igazolta az egykori hidrotermális eredet?, cs?szer?, kalcitból, kvarcból és limonitból álló képz?dmények jelenlétét, valamint mért egykori h?mérsékleti adatokat.
Az összefoglaló értékelés során kiderült, hogy ez a vasércet, kalcitot valamint kis mennyiségben kvarcot (néha ametisztet) produkáló tengeralatti vulkáni m?ködés viszonylag sekélytengeri lehetett, noha minden egyéb jellemz?je egyezik a valódi mélyóceáni hátságokhoz köthet? k?zetsorozatokkal. Ezért nem reduktív, szulfidos (pirit, kalkopirit, galenit, szfalerit, barit) típusú ércesedés, hanem némi szulfidnyomoktól eltekintve oxidos típusú.
Az el?adó (dr. Bujtor László) már több fórumon is el?adta eredményeit, bel?lük sikeres publikációk születtek. Az általa kialakított kés?-júra - kora-kréra ?skörnyezeti rekonstrukció nagyban hozzájárult Magyarország földtani képének kialakításához, az egykori különleges környezeti feltételek és él?világuk megismeréséhez.
|
 Hazánkban a kés?-júra - kora-kréta korban a Mecsek-Villány egy, az európai kontinensr?l leszakadó mikrokontinens területén helyezkedett el. Ezt bázisos vulkáni m?ködés kísérte, amelyet egyes esetekben hidrotermáis tevékenységgel kapcsolódott össze. Ilyen terület például Zeng?várkony környéke, ahol nemcsak a huszadik század közepén fejtettek vasércet, de ezt az ércesedést fedezte fel a neolit kor embere és használta, mint festékipari nyersanyagot. Az egykori Dezs? Rezs?-féle vasérckutató táró környékét Bujtor László (az MTA által támogatott PHD projektjének keretén belül) és Fehér Tamás vizsgálta az 1990-es évek elején és bukkant rá a Magyarországon egyedülálló ?slénytani anyagra. Kés?bb Jáger Viktor terepi munkája és ásványtani és k?zettani dolgozata er?sítette meg az addigi terepi és ?slénytani adatokon alapuló ?skörnyezeti képet és igazolta az egykori hidrotermális eredet?, cs?szer?, kalcitból, kvarcból és limonitból álló képz?dmények jelenlétét, valamint mért egykori h?mérsékleti adatokat.
Az összefoglaló értékelés során kiderült, hogy ez a vasércet, kalcitot valamint kis mennyiségben kvarcot (néha ametisztet) produkáló tengeralatti vulkáni m?ködés viszonylag sekélytengeri lehetett, noha minden egyéb jellemz?je egyezik a valódi mélyóceáni hátságokhoz köthet? k?zetsorozatokkal. Ezért nem reduktív, szulfidos (pirit, kalkopirit, galenit, szfalerit, barit) típusú ércesedés, hanem némi szulfidnyomoktól eltekintve oxidos típusú.
Az el?adó (dr. Bujtor László) már több fórumon is el?adta eredményeit, bel?lük sikeres publikációk születtek. Az általa kialakított kés?-júra - kora-kréra ?skörnyezeti rekonstrukció nagyban hozzájárult Magyarország földtani képének kialakításához, az egykori különleges környezeti feltételek és él?világuk megismeréséhez.
|
Vendégkiállítás: Kora-Kréta korú k?zetek, ércek és ?smaradványok a Mecsekb?l. A vendégkiállítás 2010. október 26-ig látható.
Szakcikk: Az el?adás anyaga a Vadon Magazin júniusi számában olvasható. Megvásárolható az újságárusoknál, valamint a Göncöl Házban.
A következ? 6. Nyílt Múzeumi Est négy hónap múlva, október utolsó keddjén, 2010. október 26-án 17 órakor kerül megrendezésre GASPARIK MIHÁLY: ’Jégkorszaki események a növény- és állatvilágban’ címmel.
|
|
|
